Sziasztok Űrutazók!
Köszöntelek benneteket felfedezőtúránk hatodik állomásánál, a Naprendszer legnagyobb bolygójánál, a Jupiternél! Elérkeztünk Naprendszerünk első gázóriásához. Hogy miért is gázóriás? A válasz igen egyszerű. A Jupiternek és a többi gázbolygónak nincs szilárd felszíne. Nevét a római mitológia főistenéről kapta. Ezen felül viszont még rengeteg érdekességet rejteget nekünk a Jupiter. Tartsatok velem, fedezzük fel együtt Naprendszerünk legnagyobb bolygóját!
- Naptól való távolság: 778,3 millió km
- Hőmérséklet a felhők tetején: -110 °C
- Átmérő: 142 984 km
- Tömeg (Föld = 1): 318
- Holdak száma: 63
A Jupiter a Naptól számított ötödik bolygó és messze a legnagyobb is. Tömege kétszer akkora, mint az összes többi bolygóé együttvéve. A Jupiter csíkja és örvényei valójában ammóniából és vízből álló hideg, szeles felhők, melyek a hidrogénből és héliumból álló légkörben lebegnek. Ikonikus, Nagy Vörös Foltja egy, a Földnél is nagyobb óriás vihar, mely több száz éve tombol.
Ha nem lenne elég különleges mérete és tömege miatt, a Jupitert több tucat hold veszi körül, melyből a későbbiekben csak a két legismertebbet és legjelentősebbet fogjuk megvizsgálni. Ezek az Io és a Europa. A Jupiter az első bolygó a sorban, amelynek vannak gyűrűi, bár ezek a gyűrűk nem olyan látványosak, mint amilyenekkel a Szaturnusz rendelkezik, mert míg a Jupiter gyűrűi porból és apró törmelékből áll, addig a Szaturnuszé jégből.
Átmérője 142 984 km. Ez 11-szer szélesebb mint a Föld. Távolsága a Naptól, átlagosan 778 millió km, ami 5,2 Csillagászati Egységnek felel meg. Ebből a távolságból átlagosan 43 percbe telik, míg a Napból érkező fény eléri a Jupitert.
Pálya
Mintegy ötször messzebb van, mint a Föld, de a Naptól való távolsága nem állandó. Pályája elliptikus, és 76,1 millió km különbség van a napközel és a naptávol között. A Jupiter forgástengelye 86,9 fokos szöget zár be a keringési síkkal, ami azt jelenti, hogy nincsenek szembetűnő évszakjai. A bolygó a gyors tengelyforgás miatt egyenlítőjénél kidudorodik, emiatt egy lapult gömb a kinézete.
A Naprendszerben a Jupiternek van a legrövidebb napja. Egy nap a Jupiteren mindössze 10 óra. Távolsága miatt viszont egy év már sokkal sokkal hosszabb. A bolygó 12 földi év alatt tesz egy teljes kört a Nap körül.
Szerkezet
Bár a Jupitre a legnagyobb tömegű bolygó, a nagy térfogat következtében sűrűsége kicsiny. Összetétele leginkább a Naphoz hasonlít. A Jupiter hidrogénje és héliuma légnemű állapotban van a bolygó külső részén, ahol a hőmérséklete kb. -110°C. Közeledve a központ felé, a nyomás és a sűrűség, valamint a hőmérséklet növekszik. A gázok állapota is ennek megfelelően változik. Kb. 7000 kilóméteres mélységben 2000 °C fokon a gázok már inkább folyadékként viselkednek, míg 14 000 km-nél 5000 °C mellett a hidrogén már fémes hidrogénné tömörül és olvadt fémként viselkedik. Mélyen a bolygó belsejében, 60 000 km mélységben kőzet és fém keverékéből álló szilárd mag van. Ez a Jupiter tömegéhez képes kicsi, de tízszer akkora tömegű, mint a Föld.
Felszín
Mivel a Jupiter esetében egy gázóriásról beszélünk, ezért nem rendelkezik valódi felszínnel. A Bolygó többnyire kavargó gázokból és folyadékokból áll. Bár egy űrhajónak nem lenne hová leszállnia a Jupiteren, de nem is tudna sértetlenól átrepülni rajta. Ugyanis a bolygó mélyén uralkodó extrém nyomás és hőmérséklet megolvasztja és elpárologtatja a bolygóba berepülni próbáló űrhajókat.
Légkör
A Jupiter légkörében a hidrogén (89,8%) a leggyakoribb gáz. A maradék hélium és egyszerű hidrogénvegyületek (10,25%). Például: metán, ammónia, víz, etán, acetilén, propán. Ezek a vegyületek kondenzálódnak a légkör különböző színű felhőivé. A légkör hőmérséklete lefelé haladva fokozatosan növekszik, ezért különböző típusú felhők képződnek. A hőmérséklet-különbségek hatására heves, turbulens áramlások jönnek létre, ez okozza a csíkozottságot. A Jupiter emelkedő, hűvös, fehér sávjait zónáknak, míg vörösesbarna, leszálló, melegebb részeit sávoknak nevezik.
A különböző kémiai összetételű felhők a légkör különböző magasságaiban képződnek, ammónium-hidroszulfid, ammónia és jégkristály felhők jönnek létre. A felemelkedő meleg gázok és a leszálló hideg gázok erős áramlásokat, örvényeket hoznak létre. A szelek sebessége meghaladja a 400 km/h-t. Óriási kiterjedésű viharok jönnek léte, melyek közül a legnevezetesebb a Nagy Vörös Folt. A Földnél is nagyobb, 340 évvel ezelőtt észlelték legelőször és azóta is tombol.
Magnetoszféra
A Jupiternek kiterjedt és erős mágneses mezeje van, melyet a benne keletkező örvényáramok hoznak létre a fémes hidrogénben. A mágneses pólusokat összekötő tengely 11 fokos szöget zár be a forgástengellyel. A mágneses mező húszezerszeresen múlja felül a földit. A Jupiteren is sarki fény keletkezik az északi és déli pólusnál. A mágneses mező által befogott töltött részecskékből a Jupiter egyenlítője mentén korong képződik. Ebben a korongban elektromos áramlás van. A magnetoszféra csóvája egyes szakemberek szerint 600 millió km hosszú is lehet.
Élet a bolygón
A Jupiter környezete valószínűleg nem kedvez az általunk ismert életnek. A bolygót jellemző hőmérséklet, nyomás és anyagok valószínű túl szélsőségesek és illékonyak ahhoz, hogy bármiféle élőlény alkalmazkodni tudjon hozzájuk. Ám míg a Jupiter valószínűtlen hely az élőlények számára, addig ez a több tucat holdjáról nem mondható el. Az Europa az egyik legavlószínűbb hely arra, hogy a Naprendszerünkben, a Földön kívül máshol is életet találjunk. Bizonyítékok vannak arra, hogy közvetlenül az Europa jeges kérge alatt hatalmas óceán húzódik, mely alkalmas lehet az élet kialakulásához.
Holdak
Mint azt már fejezetünk elején említettem, a Jupiternek több tucat holdja van, viszont ebből a két legjelentősebb kerül bemutatásra. Ezek pedig az Io és az Europa.
Io
Távolsága a Jupitertől 421.000 km, átmérője 3643 km. Az Io kicsit nagyobb és sűrűbb, mint a Föld holdja. Az Io a vulkanikus mélyedések, kalderák, hasadékok, lávafolyások igen színes világa. E hold természetét először a két Voyager szonda derítette föl, majd a majd a Galileo-küldetés vizsgálta. Az Io a Naprendszer legvulkanikusabb égitestje.
Az Ionak vékony, szilikátokból álló kérge van, amely egy olvadt szilikátokból álló réteget vesz körül, ez alatt helyezkedik el a viszonylag nagy és vasban gazdag mag. Az Iot a rá ható árapály erők melegítik fel. A vulkanikus jelenségek az egész holdon megfigyelhetők. Több mint 80 nagyobb aktív vulkánt és 300-nál több kürtőt azonosítottak. Találtak „tollaknak” nevezett alakzatokat is a felszínen, melyek inkább gejzírekre hasonlítanak. Túlfűtött kéndioxid lövell ki belőlük. A vulkanikus forró pontok hőmérséklete 1230 Celsius fok, míg másutt mínusz 153 Celsius fok.
Europa
Távolsága a Jupitertől 670.900 km, átmérője 3122 km. Az Európa jéggel borított, gömb-alakú szikla, melyet már 400 éve vizsgálnak, de igazi természetére csak akkor derült fény, amikor a Galileo űrszonda tanulmányozta. A Jupiter negyedik legnagyobb holdja elkáprázató világ. Az Európa néhányszor tíz km vastag kérge alatt folyékony óceán lehet. E 80-170 km vastag vízréteg több vizet tartalmaz, mint a földi óceánok, s teret nyújthat az életnek is.
Legbeljebb egy sziklás köpeny van, mely a fémes magot veszi körül. A felszín fiatal, jeges síkságokból, és töredezett alakzatokból áll. Hosszú, sötét színű, akár több ezer kmes vonalak húzódnak rajta. A kialakulásukra vonatkozó egyik elmélet az, hogy a mélyből feláramló meleg víz megolvasztja a felszín jegét, majd az összetörik és elmozdul. A víz a felszínre kerül, de azonnal meg is fagy.
Gyűrűk
A Jupiternek alig látható porból és apró törmelékekből álló gyűrűje van.
Összefoglaló videó
Elérkeztünk fejezetünk végére, melyben a Jupiterről tudhattunk meg többet. Most pedig kérlek benneteket tekintsétek meg az Űrkutatás Magyarul youtube csatorna videóját, melyben egy velős minden igényt kielégítő bemutatót láthattok a Naprendszer legnagyobb bolygójáról.
Összefoglaló kérdések
Most a tudásotok ellenőrzésének érdekében, kérlek titeket válaszoljatok 4 kérdésre az adott bolygóval kapcsolatban! Válasszátok ki a lehetőségek közül azt az egyet, amelyik szerintetek helyes!