Sziasztok Űrutazók!
Köszöntelek benneteket űrutazásun nyolcadik állomásánál, a világoskék jégóriásnál, az Uránusznál! Lassacskán elérkezünk Naprendszerünk szélére. Ez már a fagy és a hideg birodalma, mivel a napsugarak ereje itt már a távolság miatt igen csekély. Erre jó példa az Uránusz is. Hogy miért? Tartsatok velem és kiderítjük, mit is rejteget nekünk ez a fagyos jégóriás!
- Naptól való távolság: 2,87 milliárd km
- Hőmérséklet a felhők tetején: -214 °C
- Átmérő: 51 118 km
- Tömeg (Föld = 1): 14,5
- Holdak száma: 27
Az Uránusz a Naptól számított hetedik bolygó. Naprendszerünk harmadik legnagyobbja. Hideg és rendkívül szeles. A jégóriást 13 halvány gyűrű és 27 kis hold veszi körül. Érdekesség, hogy az Uránusz volt az első bolygó, amelyet távcsővel fedeztek fel. Ezt a felfedezést egy William Herschel nevű csillagász tette 1781-ben, bár ő eredetileg azt hitte, hogy egy üstököst, vagy egy csillagot fedezett fel.
51 118 kilóméteres átmérőjével csaknem négyszer szélesebb mint a Föld. Távolsága a Naptól átlagosan 2,9 milliárd kilóméter, amely 19,8 Csillagászati Egységnek felel meg. Ebbe a távolságba már viszonylag lassan, 2 óra 40 perc alatt jut el a napból áradó fény.
Pálya
Egy nap az Uránuszon körülbelül 17 órába telik. Pályájának nagysága miatt viszont a Nap körül egy kört 84 földi év alatt tesz meg. Egy érdekes adat az Uránuszról, miszerint ez az egyetlen bolygó a Naprendszerben, mely majdnem derékszögben áll pályájának síkjával. Dőlésszöge 97,77°, mely több mint valószínű egy legalább Föld méretű objektummal való ütközés eredménye, még valamikor réges-régről. Ez az egyedülálló dőlésszög okozza a legszélsőségesebb viharokat az egész Naprendszerben. Az uráni év közel egynegyedében a Nap közvetlenül mindkét pólus fölött süt, míg a bolygó másik felét nagyjából 21 évig tartó sötétség uralja.
A Vénusz mellett az Uránusz a másik olyan bolygó, mely a megszokott nyugat-keleti helyett, kelet-nyugati irányban forog saját tengelye körül.
Szerkezet
Az Uránusz négyszer akkora, mint a Föld. Tömege és térfogatának aránya miatt kisebb sűrűségű, azonban ez a tömeg nem teszi lehetővé, hogy fő alkotórésze a hidrogén legyen, mint a többi nagybolygó: a Jupiter és a Szaturnusz esetében. Fő alkotója a víz-, metán- és ammóniajég, melyeket egy légnemű réteg vesz körül. Ezért az Uránuszt a Neptunusszal együtt a jégóriások csoportjába sorolják. A jeges rétegben keringő áramok gerjesztik a bolygó mágneses terét. Legbelül egy kicsiny, kőzetekből és jégből álló mag foglal helyet.
Felszín
Mivel az Uránusz esetében egy jégóriásról beszélünk, nincs igazi felszíne. A bolygó többnyire kavargó folyadékokból áll. Bár egy űrhajónak nem lenne hová leszállnia az Uránuszon, de a légkörén sem tudna sértetlenül átrepülni. A rendkívüli nyomás és hőmérséklet tönkretenné azt.
Légkör
Az Uránusz kék színét az okozza, hogy a bolygó alacsony hőmérséklete mellett képződött metánjég a napsugárzás vörös hullámhosszát elnyeli. A Voyager-2 a felhők hőmérsékletét mínusz 214 Celsius fokosnak mérte. A Nap ultraibolya sugárzásának hatására a metánból ködrészecskék képződnek és ezek elrejtik az alsóbb rétegeket, s ez az Uránusznak egy nyugodt képet kölcsönöz.
Pedig az alsóbb rétegekben folyamatos változások történnek. A Voyager-2 adataiból kiderült, hogy légkörében ammónia- és vízjégfelhők mozognak. Körülbelül ugyanannyi energiát sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap, így nincs jelentős belső hője, mely nagy és heves időjárási rendszereket tartana fenn. A légkörnek 82,5%-a hidrogén, 15,2%-a hélium és 2,3%-a metán.
Magnetoszféra
Az Uránusznak szokatlan, szabálytalan alakú magnetoszférája van. A mágneses mezők általában a bolygó forgásával egyvonalban vannak, de az Uránusz mágneses mezeje felborult: a mágneses tengelye közel 60 fokkal el van dőlve a bolygó forgástengelyéhez képest és a bolygó középpontjától is annak sugarának egyharmadával van eltolva.
A ferde mágneses mező miatt az Uránuszon a sarkok nem a pólusokkal egy vonalban vannak, mint a Földön, a Jupiteren és a Szaturnuszon. Az Uránusz mögött, a Nappal szemben lévő magnetoszféra csóvája több millió kilométerre nyúlik be az űrbe. Mágneses mezővonalait az Uránusz oldalirányú forgása hosszú dugóhúzó alakúvá csavarja.
Élet a bolygón
Az Uránusz szélsőséges környezete nem kedvez az általunk ismert élet kialakulásának. A bolygót jellemző hőmérséklet, nyomás és anyagok valószínűleg túl szélsőségesek és illékonyak ahhoz, hogy az organizmusok alkalmazkodni tudjanak hozzájuk.
Holdak
Az Uránusznak 27 holdja ismert. Az 5 nagyobb holdat földi távcsövekkel fedezték fel. Ezek: Ariel, Umbriel, Titania, Oberon és Caliban. Megfigyelésüket a Voyager-2 végezte az 1985-86 évi közelrepüléskor. Ezekből néhány:
Gyűrűk
Az Uránusztól 12.400 km-re kezdődik és 25.600 km-ig tart a 11 gyűrű. A gyűrűk messze vannak egymástól, keskenyek, és több a rés, mint a gyűrű. Porrészecskékből és szénszemcsékből állnak, melyek mérete néhány centimétertől néhány méterig terjed. A gyűrűk nem pontosan az egyenlítői síkban vannak és nem pontosan köralakúak, szélességük is eltérő. A bolygó gyűrűit egy csillagfedés alkalmával fedezték fel.
Összefoglaló videó
Elérkeztünk fejezetünk végére, melyben az Uránuszról tudhattunk meg többet. Most pedig kérlek benneteket tekintsétek meg az Űrkutatás Magyarul youtube csatorna videóját, melyben egy velős minden igényt kielégítő bemutatót láthattok a Naprendszer kék és jeges óriásáról.
Összefoglaló kérdések
Most a tudásotok ellenőrzésének érdekében, kérlek titeket válaszoljatok 4 kérdésre az adott bolygóval kapcsolatban! Válasszátok ki a lehetőségek közül azt az egyet, amelyik szerintetek helyes!